Emberek számára a humán szövet a tökéletes megoldás.
Gondoljunk a vérátömlesztésre vagy a szervátültetésre, egyik sem képzelhető el idegen faj testének származékaival. Bár a szövetek átültetése bizonyos korlátokkal lehetséges idegen fajok között is, az ideális megoldás kétségkívül a fajazonos donáció. Egy marha-steak finom fogás lehet, de valószínűleg sokan idegenkednénk, hogy a testünk része legyen.
A humán graft és a befogadó csontszövet ugyanolyan trabekuláris szerkezetű. A csontjainkat kívül kéreg- (kortikális), belül szivacsos (spongióza) állomány alkotja, hasonlóan a modern stadionok „madárfészek”-re emlékeztető tartószerkezetére, így kellő szilárdságot csökkentett statikus tömeggel lehet elérni. Ha csontjaink tömör „vasbeton” kéregállományból állnának, akkora súlyuk lenne, hogy állandóan eltörnének. Ezt az okos teherviselő „madárfészek” oszlopocskákat hívjuk trabekuláknak, amelyek a humán csont esetén körhöz közelítő átmérőjűek, a bovin (marha) csont esetén ezek laposabb szerkezetűek.
Ez a különbség is hozzájárulhat ahhoz, hogy a humán csontpótlót a szervezet „azonosabbnak” ismeri fel, barátságosabban fogadja be, mint a más állatfajokból származó változatokat.