Legyen szó a mostanában leginkább csak a Fradi-stadion kapcsán emlegetett vénaszkennerről, az örökifjú kedvenc antiaging technológiákról vagy éppen a fogászati implantáció sikerességét megsokszorozó csontszövetnövesztő fejlesztésről, a kockázatitőke-befektetők egyre több fantáziát és pénzt látnak az egészségipari, élettudományi vállalkozásokban. Tavaly ebben a szektorban összesen 18 tranzakciót bonyolítottak, több mint 2,5 milliárd forint összértékben. Az élettudományoknál csak az üzleti és ipari szolgáltatások, az energetikai és a környezetvédelmi, valamint a fogyasztói szolgáltatások területén működő cégek voltak népszerűbbek, a befektetések összesen háromnegyede ebbe a négy szektorba áramlott.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2015. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 132 befektetésen keresztül 109 vállalat összesen 31,8 milliárd forint kockázati- és magántőke-befektetésben részesült. Ez ugyan 58 százalékkal kevesebb a 2014-es 54,9 milliárdnál, ám tudni kell, hogy tavaly több olyan, jelentősebb értékű magántőke-tranzakció is lezajlott, amelyek befektetési értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.

A 109 cég 70 százalékába minimum 100 millió forintot fektettek, közöttük volt kettő, amelyben akkora fantáziát láttak, hogy egymilliárd forintnál is többet kapott. A kockázatitőke-ügyletek átlagos mérete a 2014-es évi 170 millió forint után tavaly már 274 millió forint volt, míg a magántőke-befektetések nagysága egyes esetekben akár a 2 milliárd forintot is meghaladta. Tavaly összesen 27 alap fektetett be magyar vállalatokba, közülük 12 helyezett ki 1 milliárd forintnál többet. A statisztikák szerint a befektetők leginkább – 68 alkalommal – start-up cégekbe fektettek, ez tette ki összegszerűen az invesztíciók felét.

A HCVA elnöke, Zsembery Levente a terület vonzerejével kapcsolatban egy konferencián azt hangsúlyozta: a befektetők azért kedvelik a biotechnológiai ipart, mert az élettani folyamatok lényegesen kevésbé változékonyak, mint például az informatika világa, ahol elég egyetlen új ötlet, és máris romba dől a korábbi befektetéssel kapcsolatos összes pénzügyi remény. Márpedig itt tíz ötletből egy hoz profitot, és viszonylag rövid, 3-8 év az az idő, ami alatt meg kell térülnie a befektetésnek. A Jeremie-programokat megelőző időszakban ennek ellenére csak elvétve voltak ilyen irányú befektetések, aminek az az oka, hogy a biotech-befektetések finanszírozása általában hosszabb ideig tart, és a projektek tőkeigénye is meghaladja az iparági átlagot. Ugyanakkor – amint arra Szombati András, a HVCA elnökségi tagja ugyanazon a rendezvényen felhívta a figyelmet – a magas felvállalt kockázat mellett e befektetéseknél a nemzetközi exit lehetősége és az átlag feletti hozam elérése motiválja a kockázatitőkebefektetőket.

A kockázatitőke-piac legaktívabb szereplője, a Széchenyi Tőkealap (SZTA) a gazdaság legkülönbözőbb területein talált befektetésre alkalmas partnert, még a fogászatban is. Az SZTA az innovatív fogászati csontimplantátumot gyártó OrthoSera Dental Kft.-be invesztált tavaly év végén 180 millió forintot. Az induló vállalkozás célja az osztrák anyacég egyedi fejlesztésű csontszövettermékének elterjesztése a közép- és kelet-európai régióban. A BoneAlbumin technológiájának különlegessége, hogy az emberi szövetekhez teljeskörűen alkalmazkodik, képes az elvesztett csontmennyiség helyére funkcionálisan az eredetivel azonos szövetet növeszteni. A fejlesztés persze magyar, itthon a Semmelweis Egyetemről indult, a Széchenyi Tőkealap pedig a piaci bevezetését és elterjesztését támogatja befektetésével. Ezt a 180 millió forintot az OrthoSera Dental tulajdonosa további 57 millió forinttal toldotta meg. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója a befektetést azzal indokolta, hogy ha már a 20 százalékos részesedéssel Magyarország világelső a fogászati turizmusban, vagyis minden ötödik külföldi Magyarországon kíván fogászati szolgáltatást igénybe venni, ez a kiemelt érdeklődés egy ilyen egyedi, hatékony fejlesztéssel még tovább fokozható. Emellett pedig a régió más országaiban is sikert érhet el a cég, amit többek között a szakmában évtizedes vezetői gyakorlattal rendelkező, tapasztalt menedzsment is megalapoz.

Magyarországon évente hozzávetőlegesen 70-100 ezer fogászati implantáció történik, ezeknek körülbelül 40 százalékában van szükség csontpótlásra. Az OrthoSera Dental innovatív terméke évi 28–40 ezer esetben tud világszinten is élvonalbeli, humánspecifikus megoldást nyújtani, ahol egyelőre leginkább csak import szintetikus és állati eredetű csontpótlókat használnak. „Míg a csontpótlók örökké megmaradó, fel nem szívódó zárványt alkotnak, addig a BoneAlbumin aktivizálja a csontvelői őssejteket, ezzel képes alkalmazkodni az emberi szövetekhez, fokozatosan átveszi azok funkcióját” – nyilatkozta dr. Lacza Zsombor, a kutatások vezetője. Kiemelte továbbá, hogy a tízéves fejlesztés során fontos szempont volt a széles körű klinikai alkalmazás lehetősége, így az OrthoSera Dental versenyképes áron és egyben jobb minőséget biztosító termékkel lép piacra.

A tavalyit megelőzően 2010-ben is volt példa arra, hogy a fogászat területén működő cégbe invesztáljon egy kockázatitőke-befektető. Akkor a DBH Investment Zrt. 200 millió forintot fektetett az elsődlegesen fogtechnikai felhasználásra alkalmas
cirkonmegmunkáló központ fejlesztésére, gyártására és forgalmazására a Proinvest Hungary Kft.- be. A cég egy olyan, Zirkon Drive nevű, CNC-technológiával integrált, számítógép-vezérlésű fogtechnikai laboroknak szánt gyártóberendezés
bevezetéséhez kapott tőkeinjekciót, amely különleges hatékonysággal és minőségben képes egyedi fogpótlásokat előállítani.

Haiman Éva